2. számú melléklet

a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez

Elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz jellemzői és a törzsadatlap tartalma

I. Elismert ásványvíz


1. Természetes ásványvíz (a továbbiakban: ásványvíz), amely

a) természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,

b) eredeténél fogva tiszta,

c) az adott felhasználási formában mikrobiológiai és kémiai szempontból az emberi egészségre ártalmatlan,

d) összetétele, oldott szilárd ásványianyag-tartalma a víznyerő helyen - a természetes ingadozás határain belül - közel állandó, és

e) oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét

ea) külsőleg történő felhasználásban:

 

Litium-ion legalább 5 mg/l
Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l
Bromid-ion legalább 5 mg/l
Jodid-ion legalább 1 mg/l
Metakovasav legalább 50 mg/l
Radon-aktivitás legalább 37 Bq/l
Szabad szén-dioxid legalább 1000 mg/l

eb) belsőleg történő felhasználásban:

 

Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél
Magnézium-ion legalább 20 mg/l
Kálcium-ion legalább 60 mg/l
Fluorid-ion 0,8-1,2 mg/l
Szabad széndioxid legalább 1000 mg/l


Nem tekinthető ásványvíznek a víz - abban az esetben sem, ha egyébként megfelelne az a)-e) pontokban foglalt követelményeknek -, ha

 


2. Az elismert ásványvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából:

a) Külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely megfelel az 1. pontban foglalt feltételeknek.

b) Belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely

ba) az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelel, és

bb) biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére - előírásai szerint - korlátozás nélkül vagy korlátozással (fogyasztási előírások betartása mellett), alkalmas.

Korlátozás nélkül fogyasztható az az ásványvíz, amely az ásványi anyagokat emberi szervezet számára optimális vagy közel optimális koncentrációban tartalmazza, és így a biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére egyaránt alkalmas.

Korlátozással fogyasztható az az ásványvíz, amely ásványi anyagokat és/vagy biológiai aktív természetes anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy annak fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben nem kívánatos lehet és ezért fogyasztását korlátozni szükséges.


3. ((Az utolsó mondat szövegét módosította: 17/2002. (IV. 12.) EüM r. 2. §.)) Belsőleg (ivásra, inhalálásra, palackozási célra) az az elismert ásványvíz használható fel,

a) amely az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas,

b) amelyet fizikai úton történő vas és/vagy mangántalanítás és/vagy gáztalanításon túl más kezelésnek nem vetettek alá,

c) amelyhez szén-dioxidon kívül semmilyen más anyagot nem adtak hozzá,

d) amely a víznyerőhelyről a palackozó üzembe zárt rendszerben (csővezetéken) úgy érkezik, hogy ez alatt nem veszít eredeti tulajdonságaiból (az esetleges gáztalanítás hatását kivéve) összetétele nem változik és mikrobiológiai szempontból nem szennyeződik.

Az elismert ásványvíz palackozására egyebekben az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.


4. Az elismert ásványvíz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításakor és a vízkezelési technológiák megválasztásakor olyan eljárást kell alkalmazni, amelyek a víz biológiai aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.


 

II. Gyógyvíz


1. Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.


2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából

a) külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz,

b) belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely

ba) megfelel az ásványvíz követelményeinek, és

bb) fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas, és

bc) ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.


3. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításánál és vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.


4. Az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra szolgáló gyógyvizet az alábbi eltérésekkel lehet az elismert ásványvizekre vonatkozó előírások szerint felhasználni, palackozni:

a) gasztroenterológiai orvosi szakvélemény alapján a címkén fel kell tüntetni a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat,

b) minden további eltérés csak a gyógyvíz elnevezési engedélyében meghatározott, az OGYFI által adott egyedi felmentés alapján lehetséges.


 

III. A természetes ásványvíz és gyógyvíz törzsadatlapjának tartalma

Általános adatok:

1. A víznyerőhely azonosító adatai

2. A fenntartó neve, címe

3. Az üzemeltető neve, címe

4. Vízjogi üzemeltetési engedély

5. A víz minősítésére vonatkozó kérelem

(elismert ásványvíz külsőleg, belsőleg történő felhasználásra)

6. A víz elnevezésére vonatkozó javaslat


A víznyerőhely műszaki adatai

1. A kútfúrás (forrásfoglalás) befejezésének időpontja (év)

2. Terepszintjének magassága

3. A terepszinthez viszonyított létesítéskori talpmélység

4. A víztermelésbe állított mélységköz

5. Nyugalmi vízszint ±m/terepszint

6. Átlagos üzemi vízszint ±m/terepszint

7. Üzemi vízhozam l/perc

8. Üzemi vízhőmérséklet

9. A víztermelésnél alkalmazott elsődleges vízkezelés módja

10. Vízjogi engedély szerinti víztermelés (m3/nap)

11. Tényleges víztermelés (m3/nap)

12. Vízhasznosítás megoszlása (m3/nap)


Mellékletek (két példányban kell benyújtani):

1. Általános helyszínrajz (M=1:1000), amely feltünteti a minősítendő vizet adó víznyerőhelyet (kutat, forrást); annak a vízjogi üzemeltetési engedélyben vagy önálló védőterületi engedélyben kijelölt belső és külső védőövezeti határát; a külső védőövezeti határon belüli egyéb, kútkataszteri számmal jelölt víznyerőhelyeket és más létesítményeket (építményeket, szennyvízcsatorna nyomvonalát, szennyvíztisztító berendezést stb.).

2. A kútfej/forrásfoglalás műszaki rajza (M=1:50).

3. A minősítendő vizet adó víznyerőhely vízjogi üzemeltetési engedélyének, ennek hiányában a vízügyi igazgatóság előzetes hozzájárulásának másolata.

4. A víznyerőhely vízföldtani (hidrogeológiai) naplója.

5. Ásványvíz vizsgálatra akkreditált laboratórium helyszíni és a törzskönyvezéshez szükséges teljes körű laboratóriumi vizsgálatának eredménye, mely a kérelem benyújtásától számított egy éven belül, a kút üzemszerű állapotában történt mintavétel alapján készült.

6. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetének szakvéleménye a víznyerőhely állapotának közegészségügyi elbírálásáról, és a víz palackozási célú felhasználhatóságának közegészségügyi feltételeiről.